*Délután, 16:00. Készülődés ezerrel*
-Vivi, a pink ruha vagy a fekete?-Kérdezem a legjobb
barátnőmet.
-Bori, szerintem a pink. Na és nekem a fehér felső, vagy a
fekete?
-Ha rám hallgatsz a fehér.-kacsintok rá.
-Hallgassunk már
valamit.-mondja majd bekapcsolja max.hangerőn a Lady Marmalade-ot.:*
-Gitchi gitchi ya ya da da, Gitchi gitchi ya ya hee, Mocca
chocolata ya ya, Creole Lady Marmalade-énekeljük egyszerre:D. Amúgy jó hangunk
van.
A délután elég
esemény dús volt. Körömfestés, hajvasalás, smink, öltözködés, meg a többi
lányos dolog. Közben énekeltünk, és dumcsiztunk a fiúkról.
*Este 20:00, indulás a közönség találkozóra. JUPIIII*
-Haladj,Bori, haladj!!!-sürgetett Vivi.
-Jól van, Vivi, jól van. Még egy kis szájfény. Ajándékok meg
vannak?:*- kérdezem.
-Persze meg csak haladj!!!-mondta, lassan már ordítva.
-Na mehetünk.-felelem.
Beültünk a kocsimba, és elindultunk. Az oda felé út egy
örökkévalóságnak tűnt, pedig kocsival csak 15perc. Amikor oda értünk, nem
láttunk mást csak örjöngő tinilányokat. Aztán megláttam amit mindig is szerettem
volna. Őt. Magát a nagy Ő-t. Minden álmom valóra vált abban a pillanatan. Ott
állt. Feng Ya Ou Ferenc.<3333







